Renderek nyomdai előkészítése
Egy korábbi bejegyzésben ígértem, hogy átadom, hogyan lehet egy renderelt képet korrekt módon előkészíteni Blenderből nyomtatásra.
Tartalomjegyzék
A formula
Maga az alap elgondolás – azaz a formula egyszerű, a gond általában az alkalmazásával van, ugyan is révén hogy a Blender fejlesztői nem számoltak a nyomtatás lehetőségével – ami érthető egy tisztán digitális környezetben releváns programnál.
Vegyünk a formula mellé egy példát a gyakorlatban. Ki akarunk nyomtatni egy rendert 100x70 centiméteres lapszéltől lapszélig érő plakátként.
Először lemérjük a nyomtatási felületet centiméterben, ez a példa szerint ‘100x70’ centiméter lesz.
A következő lépés ezt ‘inch’-be váltani, a váltószám nagyjából ‘0.3937’. Tehát ‘1’ hüvelyk feltehetőleg ‘0.3937’ centiméternek felelhet meg.
Mindkét oldalt megszorzom ezzel az értékkel, a hosszúságot és a magasságot is. Tehát ‘100x70’ centiméter az nagyjából ‘39.37x27.559’ inch lesz.
Utána meghatározom a használni kívánt ‘DPI’ (Dots Per Inch) értékét, ami ekkora méretben minimum ‘150’ vagy ‘300’ – ha nagyon túl kívánjuk tolni, kell legyen, azonban a legtöbb esetben bőven elég a ‘150’ is.
Az előzőleg kapott átváltott értékeket megszorozzuk a ‘DPI’-vel. Az eredményt itt úgy vegyük hogy rögtön pixelben van.
A fentiek alapján tehát 100x70 centiméterhez hogy egy 300 DPI-s tűéles nyomtatást kapjunk 11811x8268 pixelre kell a Blender render kimenetet állítani.
Tudom, ez egy hatalmas kép, és nem kevés idő kivárni még elkészül, ezért is mondtam a 300 DPI túlzás, de végeredményben van hogy megéri, ez már részlet és személyes preferencia kérdése.
A fentebbi példában bár a DPI kifejezést használtam, helyesebb lenne a PPI (Pixels Per Inch), de ez nem is igazán releváns nekünk, hiszen ebben az esetben csupán a pixelek sűrűsége az amit meghatározunk ezzel az értékkel, ez egy meta adat mely kiszámolható pusztán a pixelek számából és esetünkben ez fogja meghatározni a nyomtatási minőséget is.
A kapott kép meta adatai szerint ez csak 72 DPI, de indesign-ba – vagy bármely hasonló professzionális kiadványszerkesztő programba linkelve az információs ablaknál már azt fogja írni: “valódi DPI 300”, tehát jól dolgoztunk!
Kis érdekesség, két fogalom létezik a pixel és a pontok sűrűségére is, az utóbbira való a DPI (Dots Per Inch) az előbbire pedig a PPI (Pixels Per Inch). Nem összekeverendő a kettő!, bár esetünkben, mint azt már említettem, nem igazán releváns.
Továbbá, színkezelés, ami Blenderből kijön kép, alapértelmezetten sRGB lesz vagy valami hasonlóan monitorra tervezett színtér ahogy már megtanulhattad egy korábbi bejegyzésben, szóval az utolsó lépés, hogy ha már indesign-ban vagyunk, egy nyomdakész színprofilt is csatoljunk hozzá ami a CMYK coated fogra 27 vagy a CMYK uncoated fogra 27 a felhasznált nyomdai papír függvényében.
Az itt foglaltak nem csupán egy lapszéltől lapszélig terjedő kép esetében használhatóak – ezt csupán szemléltetésként hoztam, de bármekkora méretű felületre való nyomtatás esetén is. Nincs más dolgod mint lemérni a kívánt felületet, majd alkalmazni a formulát.
Bár ez egy viszonylag rövid bejegyzésre sikeredett a többihez képest, azonban annál több információt próbáltam bele sűríteni, remélem így is hasznosnak bizonyul majd. Ez nem egy standard eljárás, csupán valami amit gyakran használok.
A végleges munkát én szinte minden esetben indesign-ból szoktam kimenteni, mivel onnan a legjobb mind tipográfiai, mind pedig nyomdai beállítások szempontjából is.
Egy hasznos tanács a továbbiakban. A programok csupán eszközök és mint olyan, minden eszköznek megvan a maga rendeltetése, célszerű hát ennek fényében, mindig az elérni kívánt eredmény alapján eszközt választani, a feladat minél hatékonyabb megoldása érdekében.
Akit bővebben érdekel a színkezelés téma az előző bejegyzésben találhat néhány hasznos gondolatot és forrásokat is. Ha betartod az itt foglaltakat, a rendereid nyomtatott képe tökéletesen hozza majd a monitorodon látott képet.
Köszönöm, hogy végig olvastad, találkozunk legközelebb.
Közzétéve 2024. március 2. Módosítva 2025. április 5.
